Főzőcske

Ma együtt főztük Bogival! Írtó büszke vagyok rá, mert idáig ez sosem sikerült, mert mindenáron rajtam akart csüngeni, ha meg az etetőszékbe tettem a főzés idejére, abból csak hiszti lett... Sosem értettem hogyan csinálják mások... persze gondolom járókában van a gyerek közben, abban azonban Bogi sosem volt. Sajnos nincs amerikai konyhánk sem, pedig akkor klasszul játszhatna miközben látjuk egymást... Szóval leginkább este, vagy alvásidőben főztem a következő napra. Ma azonban a délelőtti programunk miatt eléggé megcsúsztunk, meg Bogi konkrétan egész délelőtt a hasát tömte, így éhes sem volt, meg álmos sem, mert hazafelé a kocsiban elaludt :) Úgyhogy nekivágtam a főzésnek. Bogi ezalatt a komplett alsószekrényt kipakolta, de nem bántam, mert tündérien kavargatott a fakanállal a pöttyös zománcos lábasában, meg amúgy is rendet kellett volna már tenni abban a szekrényben :) Közben elkészült a krumplistészta is, amit ráadásként meg is evett!! Úgyhogy teljes a boldogság.
A délelőtti (valójában délutáni, mert fél3-kor ebédeltünk :)) ) sikerünkön felbuzdulva, alvás után pudingot főztünk.  Ez is teljes siker, pedig kicsit izgultam, mert a pudingot ugye, nem lehet csak úgy magára hagyni :) De semmi gond nem volt, ráadásul finom is lett a zabtejből főzött igazi bourbon-vaníliás puding. (Alnatura, glutén -és egyéb E számoktól- mentes). Uzsonnára bekanalazott egy egész tálkával :)